Múlt, Jelen és Jövő

Bár az elektromos és hibrid meghajtás már a XIX. század végén, az autógyártás kezdetén is létezett, végül a gyorsabb ütemben fejlesztett belsőégésű motor kiszorította a piacról. A problémák (a környezetszennyezés nyomán egyre szigorodó károsanyag-kibocsátási normák, a fosszilis energiaforrásoktól való gazdasági függőség) sajnos későn, csak az utóbbi évek folyamán váltak igazán kézzelfoghatóvá. Mindeközben a vevők igényei is megváltoztak. Megjelentek a környezettudatos fogyasztók, akik már nem kizárólag az autójuk méretére vagy teljesítményére büszkék, hanem annak környezetkímélő működésére is.

A hatvanas évek óta ugyan számos alternatív meghajtású tanulmányautó született, de az igazi sorozatgyártást 1997-ben a Toyota kezdte meg a Prius-szal, amelyből azóta már közel 1.000.000 darab talált gazdára világszerte. A Toyota piaci sikerei és a gazdasági környezet változása nyomán 2009-és 2012 között már az összes nagy gyártókínálatában szerepelni fog néhány - részben vagy egészben - elektromos üzemű autó, de a 2009-es szezontól kezdve már a Formula 1-es versenyautók is hibrid meghajtást kapnak.

A nagy gyártók mellett persze az apró sportkocsi-manufaktúrák is felfedezték maguknak az elektromos meghajtást, mivel a villanymotor hatalmas forgatónyomatéka újraértelmezheti a vezetési élmény fogalmát. Az első elektromos álomautókra hatalmas az érdeklődés, a ma megrendelt járművekhez csak hónapok vagy évek múltán lehet hozzájutni. Ezek közül szeretnénk külön is kiemelni a legizgalmasabb, legexkluzívabb, kisszériás vagy egyedi modelleket.

Venturi Voltage
2012-től a Fetish méltó utódjaként kerül gyártásba a kerékagy-motorokkal szerelt, karbon-karosszériás Venturi Voltage. Minden kerékben két motor található: az egyik egy szintén a kerékagyban kialakított áttételen keresztül a kerekeket forgatja, a másik pedig az egyes kerekek vízszintes irányú mozgatásáért felelős, kiváltva a hagyományos rugókat, lengéscsillapítókat és lengőkarokat. Menetteljesítménye és menettulajdonságai ezen adatok és az előd képességeinek ismeretében félelmetesek lesznek. Aki képes lesz megállni, hogy ne lépje túl a 90 km/h sebességet, az akár 320 kilométerenként is ráér majd feltölteni a 45 kWh kapacitású, folyadékhűtésű Li-polimer akkumulátorokat. 

Fisker Karma

A luxus-kivitelű Fisker Karma 2008 januárjában mutatkozott be, gyártása 2009-ben kezdődik, vételára 80.000.- $ lesz. Eddig 800 megrendelés érkezett rá. Elektromos hatótávolsága kb. 80 km, végsebessége 201 km/h és 5,8 másodperc alatt gyorsul nulláról százra. Működését tekintve soros plug-in hibridnek minősül, tehát a belsőégésű motorja nincs mechanikus kapcsolatban a talajjal, kizárólag elektromos áramot termel akkor, ha a hálózatról vagy a kocsi tetején elhelyezett napelemről feltöltött akkumulátorok merülni kezdenek.

eRUF CONCEPT MODEL A
Egyelőre csak tanulmányautó, de 2009-től (körülbelül 200.000.- eurós áron) állítólag rendelhető lesz az alapos Porsche-átalakításairól híres, német Ruf műhely elektromos autója. Az bázis most is a Porsche, de a hathengeres boxermotort 204 lóerős (150 kW) és 650 Nm-es villanymotorra, a benzintartályt pedig lítium-ion akkumulátorokra cserélték, amelyekkel az autó egyetlen feltöltéssel kb. 300 km megtételére képes, míg az akkuk élettartama meghaladja a 3000 feltöltést, ami összesen kb. 1.000.000.- Km futásteljesítményt jelent. A prototípus álló helyzetből kb. 7 másodperc alatt éri el a százas tempót, amelyet egészen 225 km/h sebességéig a tud fokozni. Bár külsőleg nehéz észrevenni a különbséget, az eRUF 1910 kg-os össztömege miatt még közel sem olyan jól irányítható, mint a belsőégésű alapmodell.

Porsche Panamera

A Porsche már hivatalosan is bejelentette, hogy 2010-ig gyártani kezdi a Cayenne hibrid változatát, amit később a 2009-ben piacra kerülő Panamera hibrid kivitele követ majd. A klasszikus, párhuzamos hibrid felépítés körülbelül 15 százalékos fogyasztáscsökkentést eredményez majd, miközben a márka hírnevéhez méltóan a sportos vezetési élményben ezúttal sem lesz hiány.

E. M. M. Marussia

Oroszországból érkezik 2009 őszén a csővázasas szerkezetű, kevlár-karosszériás E.M.M. Marussia. Középre beépített, Nissantól származó 3,5 literes V6-os benzinmotorja egy villanymotor segítségével 5 másodperc alatt gyorsítja 0-ról 100-ra a 950 kilós sportkocsit, a végsebesség várható értéke 250 km/óra. A tisztán elektromos hajtáslánc később érkezik. A vételár 100 ezer dollár körül alakul majd és évi 2800 példány legyártását tervezik.

Dodge Circuit EV

A Dodge a 2009-es Detroit-i Autószalonon mutatta be a Circuit EV névre keresztelt tanulmányautóját. Alapjául a 2008-ban megjelent Lotus Europa szolgált, de ez a kocsi teljesen elektromos meghajtást kapott, motorjának teljesítménye 272 lóerő, amely 650 Nm maximális leadott nyomatékkal párosul, az energiaellátását pedig lítium-ionos akkumulátorok adják. A közel négy méter hosszú autó 5 másodpercen belül gyorsul százra, végsebessége pedig eléri a 200 km/h-át is. Egy feltöltéssel akár 320 km-t is megtesz, tempós haladással azonban ez a táv 240 km-re csökken. Újratöltése 110 vagy 230 Voltos hálózatról történhet, mindössze 4 óra alatt. Az autó egyelőre csak tanulmány, de már terjengnek pletykák egy 2010-es sorozatgyártásról is.

Gumpert Apollo Hybrid

A Gumpert Apollo Hybrid egy hibrid versenyautó, de ezen belül is különleges, mivel az ún. vonóerő-összegző párhuzamos hibridek családjába tartozik. Hátsó tengelyét egy 600 lőerőt meghaladó teljesítményű, dupla turbós V8-as, első tengelyét pedig egy 100 kW-ra (kb. 134 lóerő) képes villanymotor hajtja. A pilóta (a 2008-as nürburgringi 24 órás verseny alkalmával a korábbi Formula 1-es versenyző, Heinz Harald Frentzen) egy, a kormányon található kapcsoló segítségével vezérli az elektromos motort, ami elsősorban a kanyarokból történő kigyorsításkor járul hozzá a köridők lefaragásához.

K1 Attack Hybrid

Az Egyesült Államokban, középiskolás diákok (West Philadelphia High School's Academy for Automotive and Mechanical Engineering) csapatmunkájának köszönhetően született meg a K1 Attack hibrid változata, ami a Philadelphiai Autószalonon mutatkozott be. Az első tengelyt egy 200 lóerős, váltóáramú motor hajtja, míg a hátsó tengelyen egy VW Jettából származó, alacsony károsanyag-tartalmú szójabab-olajjal működő 1.9 TDI turbódízel motor dolgozik, tehát egy vonóerő-összegző koncepcióról van szó. A kocsi képes a fékerő visszatáplálására is, 0-ról 100-ra 4 másodperc alatt gyorsul.

Scorpion

A texasi Ronn Motor Scorpiont 3,5 literes, V6-os Honda gyártmányú benzinmotor hajtja, amelynek működését kis mennyiségben befecskendezett (és az autó által menet közben előállított) hidrogén teszi hatékonyabbá, miközben 450 lóerő gondoskodik a gyors helyváltoztatásról.