Múlt,
Jelen és Jövő
Gondolta volna? Az elektromos járművek már az
autózás hajnalán, a XX. század elején még sebességi rekordokat döntöttek, sőt,
az eladások tekintetében is túlszárnyalták a belsőégésű motorral szerelt
autókat, de a hatótávolság tekintetében nem tudtak lépést tartani. Károsanyag-kibocsátás
vagy függőség az idegen olajtól? Akkoriban ez még senkit sem érdekelt. Hála
azonban az akkumulátorok fejlődésének és az egyre több igényes, környezettudatos
fogyasztónak és kormányzatnak, a (többé vagy kevésbé) elektromos közlekedés napjainkban
ismét a középpontba került.
Emlékszik
még a régi, nyers dízelmotorra? A kilencvenes évek végén a "common rail" rendszer
bevezetésével hirtelen megugrott iránta a kereslet, Európában az
újautó-eladások felét gyakorlatilag ma is a dízelautók teszik ki. Hasonló,
gyökeres változás kezdődött el a zöld járművek világában.
Párhuzamos
vagy soros hibrid… netán teljesen elektromos autó? Lítium-ion
vagy cink-levegő akkumulátor… netán üzemagyag-cella? Szintetikus
vagy bio-üzemanyag… netán hidrogén? Hálózati
vagy helyi feltöltés… netán akkumulátor-csere?
Bármelyikre
is tippelt, igaza van. A szakértők világszerte egyetértenek, hogy legalább
három, négy, vagy talán még több megoldás egymást kiegészítve verseng majd a
vevők kegyeiért a következő évtizedekben.
A piac a fontosságát
elsőként a japán gyártók, elsősorban a Toyota/Lexus és a Honda ismerték
fel, már az ezredforduló óta gyártanak hibrid autókat. 2009 kezdetéig
már több, mint 1,2 millió Toyota Prius kelt el világszerte. A Mitsubishi
szintén felzárkózik. De Európa sem akar lemaradni, így a BMW és a
Mercedes már kínál hibrid modelleket, természetesen a Volkswagen és a
Porsche is ezt fogja tenni. Az
Audi egy tisztán elektromos hajtású sportkocsi gyártását határozta el,
a Renault pedig azt, hogy vezető szerepre tör a teljesen
elektromos hajtás területén. Az Egyesült Államokban a Ford, a Chevrolet
a GMC a legnagyobb hibrid-gyártók. A szakértők szerint a kínai autóipar
kulcsszerepet játszik majd ezen a fronton, jelenleg a BYD a
legismertebb kínai gyártó, aki 2010-től Európában
és 2011-től az USA-ban is piacra dobja hibridjét. Sőt, felröppentek
olyan hírek is, hogy a Ferrari és a Lamborghini is a hibrid tecnológián
dolgozik. Miért? Mert a villanymotor nem csak hatékonyabb és megbízhatóbb, de a forgatónyomatéka is hatalmas és éppen ezért élmény vele vezetni. Egy szóval: jobb.
Az áram előállítása és tárolása persze még nem teljesen megoldott
kérdés, de maga a villmaos meghajtás kiváló választás nem csak
miniautók, de sportkocsik, luxusautók vagy terepjárók számára is. A lényeg röviden: az autóipar változásban van, egyre inkább előtérbe kerülnek az alternatív meghajtások. De honnan jönnek majd az új alkatrészek, mely cégek lesznek a jövő beszállítói? Azok, akik korán felismerik a növekvő keresletet és rendelkeznek a szükséges tapasztalattal,
amit bizonyítani is tudnak. Nem véletlen, hogy a a legnagyobb
mamutvállalatok is kisebb projekteket támogatnak, ahogy például a
Siemens motorokat biztosít a német eRuf Greensterhez és
Stromsterhez, vagy az E-Wolf E1 és E2 elektromos sportkocsikhoz. Ezért
nyújtja a Frazer-Nash az Italdesign Namir technikai hátterét és a
svájci Brusa is ezért segített a német szuersportkocsi, a Gumpert
Apollo hibrid verseny-változatának kialakításában és a Protoscar Lampo
megalkotásában. Ez egy növekvő piac... Aki ma megalapozza a hírnevét, holnap talán a Mercedesnek, a Toyotának vagy a Ferrarinak szállít. |